Az innováció és intézményrendszere Magyarországon.
A versenyképesség és a tartós gazdasági növekedés meghatározó tényezői az innováció és a tudás. Magyarország 2003 óta nemzetközileg is elismert lépéseket tett a tudásalapú gazdaság kiépítése terén az innováció irányítási, finanszírozási és szabályozási környezetének megújításával, az innováció-politikai keretrendszer átalakításával.
A kutatás-fejlesztési és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 2005. január 1-jén lépett hatályba, lefektette a kutatás-fejlesztési, az innovációs tevékenység általános kereteit, erősítve a kutatási eredmények, a szellemi termékek hasznosítását, a költségvetési kutatóhelyek vállalkozás-alapítását. Az innovációs törvény a költségvetési kutatóhelyek számára szellemitulajdon-kezelési szabályzat kidolgozását írta elő.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény stabil és megbízható pénzügyi alapokra helyezte az innovációs tevékenységet. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályai az Európai Unió 2007. január 1-jén életbe lépett K+F+I keretszabályának megfelelően módosultak.
A Kormány 2007. március 28-án elfogadta a 2007-2013 közötti időszakra szóló középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiát. A kutatásfejlesztési stratégia célja, hogy a magyar gazdaság új fejlődési pályára állva középtávon a tudás és az innováció által vezérelt gazdasággá váljon. A magyar Kormány által 2007. augusztus 22-én elfogadott tudomány-, technológia- és innováció-politikai intézkedési terv 2007-2010 közötti időszakra vonatkozóan a középtávú innovációs stratégia mentén határozza meg a konkrét feladatokat, határidőket, pénzügyi forrásokat.
A magyar nemzeti innovációs intézményrendszer háromoldalú; legfontosabb összetevői: a kormányzati szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatási és technológiai intézetek.
A magyar nemzeti innovációs intézményrendszer legfelsőbb szintű kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politikai fóruma a Miniszterelnök vezetésével működő Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium. Ennek tevékenységét segíti a tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testületként létrehozott Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület. A kormányzati innovációs feladatok koordinációja és végrehajtása a 2006 óta központi hivatalként működő Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal feladatkörébe tartozik. Az NKTH felügyeli a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatkezelője. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács segíti az NKTH munkáját, előzetes egyetértési jogot gyakorol az Innovációs Alapra vonatkozó felhasználási terv, valamint a pályázati stratégiák kialakításában. A szellemi tulajdon védelméért a kormányhivatalként működő Magyar Szabadalmi Hivatal a felelős. Az MSZH elnöke 2007 óta a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács ülésein állandó meghívottként vesz részt.
A Magyar Tudományos Akadémia rangos köztestületként a tudomány műveléséért felelős. Feladata ellátásához kutatóintézeti hálózatot működtet.
Részletek...
Nyomtatás
