Nyomtatás

A kutatás-fejlesztést és innovációt támogató programok rövid bemutatása.

GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program ) I. prioritás

A prioritás ösztönzi a gazdaságban hasznosuló olyan ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros innovációs együttműködésben valósulnak meg, emellett támogatást biztosítanak korszerű kutatási infrastruktúra kialakításához, szabadalmak bejelentéséhez bizonyos kiemelt jelentőségű területeken a hasznosítható tudás folyamatos megújítása és a piaci hasznosíthatóság érdekében. A prioritás célja továbbá a kutatási tevékenységnek és az innovatív vállalkozásoknak helyet adó innovációs és technológiai parkok létesítése és a meglévő intézmények fejlesztése.

A prioritás súlypontjai:
- az alacsony hazai vállalati K+F és innovációs aktivitás növelése;
- a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosítása;
- az érintett szereplők közötti együttműködés erősítése.

TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) - 1.3.1. konstrukció

A konstrukció célja: a felsőoktatási intézmények K+F+I és az oktatás tevékenységi színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, valamint a műszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók számának emeléséhez szükséges infrastrukturális és technológiai feltételek megteremtése, a matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, élettudományi tudományterületek kutatási eszközparkjának, műszerellátottságának javításával.

TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) – felsőoktatási K+F konstrukciók

Ezen konstrukciók lehetővé teszik a felsőoktatási intézmények technológiatranszfer tevékenységének elősegítését, az innovatív kutatói csoportok célzott alapkutatási tevékenységének támogatását, a felsőoktatási intézmények tudományos eredményeinek népszerűsítését, valamint az oktatói-kutatói életpálya tervezhetőségét és a tehetséges magyar hallgatók támogatását. Elősegíti az oktatás-kutatás minőségének javulását, a kiváló hallgatók, oktatók-kutatók arányának növekedését, ösztönzi a kimagasló eredmények létrehozását. További cél: a kiváló külföldi kutatók, illetve külföldön kutató magyar szakemberek bekapcsolása magyarországi kutatásokba, megkönnyítve a hazatérő és külföldi kutatók-oktatók beilleszkedését a hazai tudományos életbe.

KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap)

A KTI Alap célja az innováció vezérelte, tudásalapú gazdaság és társadalom kialakításának elősegítése. A pályázati programok ösztönözik a tudásból, az innovatív ötletekből a világpiacon eladható termék, technológia vagy szolgáltatás megszületését.

Ezt fejezi ki az „Ötlettől a piacig” akcióterv, melynek fő céljai:
- Tudásbázisok erősítése, nemzetközi színvonalú tudásközpontok létrehozása;
- Nemzetstratégiai célokhoz kapcsolódó K+F programok támogatása;
- K+F eredmények hasznosításának fokozása, innovatív vállalkozások létesítésének erősítése, technológiai és üzleti inkubáció bevezetése;
- Regionális innováció fejlesztése;
- Nemzetközi K+F együttműködések erősítése, az EU K+F programokban való magyar részvétel elősegítése.

OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok)

Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható. Az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúrafejlesztésre is.

ETE (Európai Területi Együttműködés)

A Program keretében az EU belső határai mentén valósulnak meg kétoldalú fejlesztési programok. Fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erősítése. Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia, ezen belül Szlovákia és Románia, mint belső Európai Területi Együttműködési programok; Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI CBC program; valamint Horvátország és Szerbia, mint IPA CBC programok. Elsősorban a közlekedés, a kommunikáció és a környezetvédelem, valamint az üzleti együttműködés, a kutatásfejlesztés és innováció, és az egészségügy terén megvalósuló közös infrastrukturális beruházásokra és fejlesztésekre nyílik lehetőség a program keretében.

FP7 (Európai Unió 7. K+F keretprogram 2007-2013)

A közösségi szintű kutatás-fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést.

CIP (Európai Unió Versenyképességi és Innovációs keretprogram, 2007-2013)

A CIP célja: az EU versenyképességének növelése és innovációs kapacitásainak fejlesztése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) szükségleteire.

A CIP prioritásai:
- a KKV-k versenyképességének előmozdítása;
- az innováció támogatása, beleértve az ökoinnováció támogatását is;
- a fenntartható információs társadalom fejlődésének felgyorsítása;
- az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban.

EGT&N (Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmus)

A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi a három említett ország részéről az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támogatási forma alapját. E fejlesztési forrás mellett a tíz csatlakozott ország részére Norvégia külön is létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust. Magyarország a fenti két program keretében 2005-2009 között összesen bruttó 135 millió euró támogatásban részesül.

CH 7. (Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás)) - 7. prioritás

Az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról. A megállapodás értelmében Svájc a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében 130,738 millió svájci frank vissza nem térítendő támogatást biztosít Magyarország számára 5 éven keresztül, amelyből 8,5 millió svájci frank jut a 7. prioritásként szereplő kutatás-fejlesztésre.

***

Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Innováció Portál cikk


Több támogatás az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek >>>


Technológia és innováció: húzóágazatok válság idején >>>


Innováció-menedzsment, projektmenedzsment - képzés >>>


Kutatás-fejlesztés – Üzletfejlesztés és Innováció Lexikon címszó >>>


Innováció – kulcs a versenyképességhez, kulcs a sikerhez – ingyenes képzés >>>


***
Publikáló: Üzletfejlesztési és Innovációs Portál, dátum: 2009. 03. 17., Forrás: NKTH