Nyomtatás

"Soha nem volt ilyen rossz a kormányzat hozzáállása a kutatás-fejlesztés és az innováció ügyéhez Magyarországon, mint napjainkban" - állítja Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke. Szerinte a bajok egyik forrása, hogy a sürgős dolgok megelőzik a fontosakat, a kormány nem gondolkodik előre még középtávon sem.

Magyar innovációs körkép

Fel kell húzni a szöges cipőt - Ha vége a válságnak: ott állunk majd térdig romokban?

- A kormányváltás elsöpörte a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri posztot, a feladat a gazdasági tárcához került. Hogyan értékeli ezt a lépést?

- Az állami vezetés, a kormányzat hozzáállása a kutatás-fejlesztéshez még sosem volt ilyen rossz. A tárca nélküli miniszter révén a kutatás-fejlesztés eddig kormányszinten szerepelt, most azonban kívül esik a kabinet látókörén. Ez a testület a rövid távú válságkezelést tűzte zászlajára, ezért nehezen kérhetők számon rajta a hosszabb távú megfontolást igénylő gondolatok.

- A kutatás-fejlesztésben lehet szünetet tartani?

- Ahogy Zsigmond király mondta: egy nap alatt akár ezer nemest is kinevezek, de ahhoz, hogy egy tudóst találjak, tíz évre van szükség. A kutatás-fejlesztés rövid távon nem oldja meg a válság kérdését. A válság ideje alatt kell azonban felhalmozni mindazt a tudást, amit később hasznosítani tudunk. A világválság tőlünk független jelenség, ami egyszer csak elmúlik, elfújja a szél. Az a kérdés, hogy ha véget ér, mi, magyarok ott állunk-e majd térdig a romokban, vagy azonnal startolni tudunk, és rögtön kezdődhet az élénkülés. Vegyünk például egy atlétikaversenyt, amelyen zuhogni kezd az eső. Az egyik atléta hanyatt fekszik az öltözőben, várja, hogy kiderüljön az ég, míg a másik felveszi a szöges cipőt és melegít, felkészül. Mire az eső eláll, ő már startra kész, a másik viszont csak a melegítőjét kezdi levenni. Az a kérdés, hogy a válságot követő időszakban ki tud az élre állni. Arra kell felkészülni, hogy a lehető leggyorsabban mozduljunk, amikor a vállalkozások számára nagyobb lehetőség nyílik.

- Ehhez pénzre is szükség lenne.

- A nyugat-európai országok nem véletlenül most emelik kutatás-fejlesztési ráfordításaikat. A kutatás-fejlesztésre fordított európai átlag a GDP két százaléka közelében van, s a fejlett országok 3-4 százalékot fordítanak erre a területre. Finnországban ez az adat az utóbbi időben már megközelíti a GDP négy százalékát, Ausztria közel három százalékra emelte a K+F ráfordításait. Barack Obama nemrég jelentette be, hogy ötmilliárd dollárral növeli a kutatás-fejlesztést. Magyarországon eközben a kutatás-fejlesztésre fordított összeg kevesebb mint egy százaléka a GDP-nek. Ha még ebből is visszaveszünk, vagy ha ezt a keveset még rosszul is használjuk fel a koordináció hiánya miatt, a szakadék Európa és hazánk között tovább nő.

- Ebben a helyzetben hogyan rúghatnak labdába a kis- és középvállalatok?

- A kis- és középvállalkozások nagyobb hányadának fő célja nem az, hogy innovatív termékekkel jelenjenek meg közvetlenül a piacon, bár erre is számos jó példa van. A többségnek az a stratégiája, hogy minőségben, tudásban, technikában felkészüljenek arra, hogy amikor a gazdaság elkezd pörögni, termékeikkel versenyképes beszállítókká válhassanak. Magas színvonalú infrastruktúra, sok saját fejlesztés szükséges azonban ahhoz, hogy piacot szerezzenek. A magyar kis- és középvállalkozásoknak ki kell szorítaniuk a multinacionális cégek francia vagy például német beszállítóit. Erre kell felkészülni.

- Mi segíti a felkészülést?

- Programokból, pályázatokból talán túl sok is van. Azzal, hogy megszűnt a miniszteri poszt, megszűnt a lehetősége a különböző programok közötti koordinációnak, együttműködésnek is. A pályázati rendszer elképesztően bürokratikus, és a bizalmatlanságra épül. A bizalmatlanság mint elv azt jelenti, hogy a pályázók kilencven, tisztességes százalékát ugyanolyan követelmények elé állítják, mint azt a tíz százalékot, amelyik a kiskapukat is keresi. Ez a bürokratikus rendszer kitermelt egy "iparágat", mely abból él, hogy megpróbálja érthetővé tenni a pályázatokat. Erre egy tiszta, világos és egyszerű rendszerben nem volna szükség.

- Milyen fejlesztések kerülhetnek veszélybe?

- Ezek a folyamatok egy-két éven belül érnek be vagy okoznak katasztrófát. A kormányzat nem figyel középtávra, két-három éves távlatban már nem érdekelt. Veszélyes a rövid távú válságkezelő szemlélet, mert eltakarja a horizontot. A fontos dolgokat megelőzik a sürgős dolgok. Az oktatás leépülése például többéves folyamat eredménye. Nem tudjuk elérni, hogy a természettudományos tantárgyakból legalább egy kötelező érettségi tárgy legyen. Mivel alacsony szintű és rosszul szervezett a középfokú oktatás, nincs megfelelő számú és főleg megfelelő minőségű jelentkező a műszaki természettudományi szakokra sem. Katasztrófa, hogy országosan nem indult mesterszintű fizikatanár-képzés, mert nem volt rá jelentkező. Nyugat-Európában a középiskolai tanár a legmagasabb presztízsű állások egyike. Nálunk a természettudományos szakokon sokszor azok lesznek középiskolai tanárok, akik máshová nem jutottak be. Pedig a megoldás kulcsa éppen az oktatás.

- Mit tesz ebben a helyzetben az Innostart Alapítvány, melynek ön a kuratóriumi elnöke?

- Az Innostart valódi "hídképző" szervezet. Menedzsmentszolgáltatásokat nyújt a vállalkozóknak, mentorként segíti a kezdő vállalkozásokat, melyeknek nincs üzleti tapasztalatuk. Célja, hogy Magyarországon minél több olyan vállalkozás jöjjön létre, melyben nagy a növekedési potenciál - és amelyek megfelelő eszközökkel rövid időn belül akár százszorosra is növelhetik a teljesítményüket. Az innovatív vállalkozások keresése és fejlesztése közben az Innostart tréningeket tart, oktat, "üzleti angyalokat" közvetít. Inkubálja ezeket a cégeket - némelyik kezdő vállalkozásnak helyet is ad, de a legtöbbnek virtuális inkubációs szolgáltatásokat biztosít. Tizenöt éve működik az Innostart, évente százötvenszázhatvan új projekttel találkozik, és nagyjából hat-hétszáz vállalkozással áll kapcsolatban.

- Hány innovatív vállalat lehet hazánkban?

- A magyarországi innovatív vállalkozások száma nyolc-kilencszáz, ezeknek kevesebb mint fele a kis- és középvállalkozás. Ezek számát kell növelni, és őket kell helyzetbe hozni. Az európai országokban az innovatív vállalkozások számának aránya tízszerese a magyarnak, és az összes vállalkozás hetven százaléka mutat érdeklődést az iránt, hogy innovatívvá váljon. Magyarországon csak a cégek húsz százalékában lelhető fel ez a fajta érdeklődés. Az innováció nem konkrét esemény, hanem folyamat, szélesebb értelemben pedig szemlélet, gondolkodásmód, menedzsmentstratégia. Mindez azonban csak biztos, kiszámítható gazdasági környezetben működhet. Annak a vállalkozónak, aki befektet, pontosan tudnia kell, hogy befektetése milyen gazdasági feltételektől függ, hogyan térül meg. Az állandóan változó rendszer elbizonytalanítja a szereplőket.

***

Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Üzleti Innováció Portál letöltés


Szervezetfejlesztési szakértők, cégek >>>


Innovációs szolgáltatók >>>


Üzletfejlesztő cégek, szakértők >>>


Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Üzleti Innováció Portál cikk


Technológia és innováció: húzóágazatok válság idején >>>


Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképe 2009-2010 >>>


Innováció, innováció, innováció – a Montana-siker titka >>>


RFID technológia – üzleti innováció a gyakorlatban >>>


Nemzeti Innovációs Dialógus >>>


KKV innováció és kutatás-fejlesztés >>>


A magyar innovációs rendszer >>>


Innovációs trendek – kiút a válságból >>>

***

Publikáló: Üzletfejlesztési és Üzleti innovációs Portál, dátum: 2009. 07. 06., Forrás: Heti Válasz