Főoldal  |    Ajánló  |    Eseménynaptár  |    Fórumok  |    Letöltések
RSS
hirdetes



<< 2012 Február >>
  H K Sz Cs P Sz V
>  30  31 1 2 3 4 5
> 6 7 8 9 10 11 12
> 13 14 15 16 17 18 19
> 20 21 22 23 24 25 26
> 27 28 29  1  2  3  4




A francia nemzeti kutatási és innovációs stratégia és annak három fő prioritása
2009-08-10, 13.57:00

NyomtatásNyomtatás | PDF PDF

"Mert a kinek van, annak adatik, és bővelkedik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van."



A francia nemzeti kutatási és innovációs stratégia

Július 8-án Valérie Pécresse kutatási és fölsőoktatási miniszter ismertette a nemzeti kutatási és innovációs stratégia megalkotásának előkészítése érdekében lefolytatott széles körű egyeztetések eredményét - ennek értelmében a konkrét stratégia kidolgozását három prioritás köré építik föl, ezek: egészségügy, élelmezés és biotechnológia, környezetvédelem és ökotechnológiák, információ-, kommunikáció és nanotechnológiák. A hat hónapos, mintegy 600 tudós, kutató és más jelentős közéleti személyiség bevonásával végzett egyeztetést követően megfogalmazott dokumentumot az elkövetkezendő időben több jelentős szervezetnek (Akadémiák, a Parlament Kutatási és Technológiai Bizottsága - OPECST[1] -, valamint a kormány különböző tudományos testületei) küldik meg bírálatra, majd ezt követően kerül az a miniszterek tanácsa elé.

A kutatás-fejlesztés és az innováció a kulcs a kilábaláshoz

Mint ismeretes, Nicolas Sarkozy köztársasági elnök január 22-én jelentette be, hogy a tavaly elhatározottaknak megfelelően megkezdődik a nemzeti kutatási és innovációs stratégia kidolgozását előkészítő országos konzultációs folyamat - hasonlóan a környezetvédelem terén már lefolytatott Grenelle de l'environnement"-hoz. A köztársasági elnök aláhúzta: a kutatás és innováció a kulcsa annak, hogy Franciaország kilábaljon a jelenlegi gazdasági válságból, meggyőződése szerint ez a két terület hihetetlen fontos szerephez jut a "most formálódó új világban". Nicolas Sarkozy szerint az a tény, hogy François Fillon miniszterelnök tavaly év vége előtt már megbízta Valérie Pécresse kutatási és felsőoktatási minisztert egy kutatási és innovációs stratégia kidolgozására egyértelműen arra vezethető vissza, hogy ennek - és a XXI. század kihívásárai választ adni képes felsőoktatási rendszer - hiányában Franciaország képtelen lesz fölvenni a gazdasági versenyt másokkal.

A munkacsoportok a következő követelmények figyelembe vételével alakították ki álláspontjukat a jövőre vonatkozó kihívásokkal kapcsolatosan:

- az alapkutatások támogatásnak politikai prioritássá tétele, mivel ezek elengedhetetlenek a jövő generációinak megfelelő képzéséhez,
- a társadalomtudományok szerepének erősítése minden területen a pluridiszciplinaritás erősítése és ezen keresztül a technológiai szakadékok leküzdése érdekében,
- a társadalmi elvárásoknak megfelelően a biztonság növelése, a kockázatkezelés hatékonyságának növelése úgy a polgárok, mint a gazdaság egyes területei terén,
- az innovációs "ökoszisztéma" megerősítése annak érdekében, hogy a kutatás valóban a gazdasági versenyképességet legjobban segítő eszközök egyike lehessen, így a nemzeti - kutatási és innovációs stratégia a gazdasági fejlődésen és a munkahelyteremtésen keresztül a társadalmat szolgálja,
- a kutatás nemzetközi kapcsolatainak erősítése, elsősorban európai együttműködési keretekben.

A fő prioritások a következők:

1. Egészségügy, élelmezés, biotechnológia


E területen elsősorban a társadalom részéről megjelenő új "félelmek", problémák (öregedés, új, eddig nem ismert fertőző betegségek megjelenése, stb.) előretekintő kezelése, valamint az élelmiszer- és élelmezés-biztonságnak való megfelelés jelenti a legfontosabb feladatokat, ideértve az ezeket biztosító gazdasági-ipari hátteret is. A konzultáció során négy fő témakört határoztak meg:

- az ismeretanyag bővítése az élettudományok területén a genomtól az egyed szintjéig annak érdekében, hogy a kutatások hatékonyságát növelni lehessen,
- az egészségügyi kutatásokat a jelentős közegészségügyi kihívások felé orientálni, különös tekintettel az átlag-életkor növekedésével összefüggő neurodegeneratív betegségekre (Alzheimer!) és az újonnan megjelenő fertőző betegségekre (H1N1),
- az élelmezés- és élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása többek között a daganatos megbetegedések megelőzése érdekében, ennek kapcsán minél erőteljesebben támaszkodva a - toxikus ágensek megjelenésével kapcsolatos alapkutatásokra, a prevencióra és a népesség körében végzendő statisztikai megfigyelésekre,
- a biotechnológiára alapozott új orvostudomány és új mezőgazdaság létrehozása, ideértve a jelenleginél sokkal gyorsabb diagnosztikai eljárások és személyre szabott kezelések alkalmazását, vagy a gyógyító személyzet távgyógyászati technikákkal való felszerelését.

2. Környezetvédelem és ökotechnológiák


A nemzeti kutatási és innovációs stratégia ezen pontja gyakorlatilag lefedi a "Grenelle de l'environnement" során megfogalmazott és annak kutatási operatív bizottsága által is kidolgozott témaköröket. Ennek alapján jelen dokumentum a következő feladatokat nevesíti:

- a közép- és hosszú távú klímaváltozási folyamatok meghatározása és modellezése, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó hipotézisek alapján,
- a távérzékelési és nagy kapacitású számítástechnikai berendezésekre alapozott megfigyelési módszerek és modellezési folyamatok fejlesztése,
- az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatását csökkentő, a klímaváltozási folyamatokat figyelembe vevő új technológiák kidolgozása,
- a biodiverzitás kiemelt kutatási területként való kezelése annak .érdekében, hogy a kormányközi tudományos és politikai biodiverzitási platformok és ökoszisztéma-szervezetek[2] létrehozásán keresztül azt minél jobban meg lehessen védeni, ugyanakkor a gazdaság szolgálatába lehessen állítani,
- a toxikológiai és öko-toxikológiai kutatások szélesítése,
- az üvegházhatású gázok kibocsátásával nem járó energiatermelés növelése, ezen belül is:
- a nukleáris technológiára alapozott energiatermelésben Franciaország világelsőségének megőrzése, válaszadás a világ növekvő energia-igényére, egyben a fenntartható fejlődés szerves részévé tenni a nukleáris szektort - többek között a negyedik generációs reaktorok fejlesztésével és a radioaktív hulladékok fenntartható módon történő kezelésével,
a napenergiát hasznosító cellák hatásfokának növelése, a kiszolgáló és gyártási technológiák fejlesztése,
- az élelmezési és energetikai célú biomassza-hasznosítás ellentmondásának föloldása a második generációs biológiai üzemanyagok fejlesztésével,
- a tengerek jelentette energetikai lehetőségek kihasználására irányuló technológiai fejlesztések, különös tekintettel a francia partok adta potenciál kiaknázására,
- a hétköznapi energiaigények csökkentése, elsősorban az épületek hőgazdálkodásának javítása és a közlekedés energiaszükségletének csökkentése útján,
- "tiszta" szárazföldi közlekedési eszközök használata a jelenlegi motorikus rendszerek továbbfejlesztésével, az elektromos és hibridhajtásra való minél nagyobb arányú áttéréssel és - az ezt lehetővé tévő francia gépjárműipari háttér megteremtésével,
- a légiközlekedés energiaigényének és hangszennyezésének csökkentése többek között a műholdas navigációs rendszerek minél szélesebb körű használatával, új típusú motorok kifejlesztésével és újszerű anyagok használatával (pl. kompozitok) a gyártás során,
- fenntartható épületek és települések építése (alacsony energiaigényű vagy pozitív energiamérlegű házak, energia-tárolás, fenntartható városi rendszerek).

3. Információ-, kommunikáció és nanotechnológiák


Az információs technológiák a hétköznapi élet gyakorlatilag minden területén jelen vannak és segítségükkel számos kihívásra válasz adható nem csak a gazdaság, de példának okáért az energetika vagy az egészségügy területén is. Ezekkel kapcsolatosan a következő fő területekre kívánnak koncentrálni a jövőben:

- A hardver és szoftver fejlesztések összehangolásával, az informatikusok és elektromérnökök közötti együttműködés erősítésével a jelenleginél sokkal hatékonyabb és megbízhatóbb informatikai rendszerek kiépítése,
- A szolgáltatóipar (bankok, média, stb.) és a technológiai szektor (autó- és repülőgép-gyártás) versenyképességének erősítése a nagyteljesítményű szoftverek fejlesztésén keresztül,
A szoftverbiztonság erősítése, ami nem csak gazdasági, de társadalmi elvárás is,
- A jövő internetjére vonatkozó technikai elvárások megfogalmazása és ezen keresztül a nemzetközi normák meghatározásakor a francia elképzelések érvényesítésére való törekvés, ami elengedhetetlen a francia vállalatok versenyképessége szempontjából,
- Sikerre vinni a "4. ipari forradalmat", azaz a nanotechnológiák forradalmát úgy az elektronikában, mint az anyag- és orvostudományokban, valamint a megújuló energiaforrások esetében.

[1] Office parlementaire d'évaluation des choix scientifiques et technologiques - http://www.senat.fr/opecst/ és/vagy http://www.assemblee-nationale.fr/commissions/opecst-index.asp
[2] plateforme science-politique intergouvernementale sur la biodiversité et les services écosystémiques (IPBES)

Forrás: Somogyi Norbert, TéT attasé

***

Kapcsolódó Innováció és Üzletfejlesztés blogok


Üzletfejlesztés, üzleti innováció blog >>>


Magyar innováció blog >>>


Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Üzleti Innováció Portál cikk


Ahol kutatás-fejlesztés van, ott kutatás-fejlesztés van >>>


A kutatás-fejlesztés vajon mi? >>>



A magyar innovációs rendszer szervezetei – a TéT Alapítvány >>>


Kutatás-fejlesztés – Üzletfejlesztés és Innováció Lexikon címszó >>>


Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképe 2009-2010 >>>


Nemzeti Innovációs Dialógus >>>


KKV innováció és kutatás-fejlesztés >>>


A magyar innovációs rendszer >>>


Üzleti innováció – Üzletfejlesztés és Innováció Lexikon címszó >>>


Innovációs trendek – kiút a válságból >>>


Innováció – tájkép csata közben >>>

***
Publikáló: Üzletfejlesztési és Üzleti innovációs Portál, dátum: 2009. 08. 10., Forrás: TéT beszámoló


   
Cikk értékelése
Eredmény

Értékelések száma 0
Értékelés: