Nyomtatás

Nincs sikeres üzlet korszerű infokommunikáció nélkül – korántsem mindegy azonban, hogy mikor és mi módon épülnek be az innovatív megoldások az üzleti folyamatokba.

Innováció, infokommunikáció, versenyképesség – versenyelőny?

Noha válságos időket élünk, a recesszió – negatív hatásai mellett – számtalan lehetőséget rejt magában mind a vállalatok, mind az egyének számára – kezdte előadását a Cisco Expo – Business Class rendezvényen Kaan Terzioglu, a régió üzleti stratégiáért felelős elnökhelyettese. A cégen múlik, hogy versenyelőnyre tesz szert, vagy lemarad. Mindenfajta innováció hozzásegít az előrelépéshez, ám a siker mértéke nagyban függ a menedzsment hozzáállásától. Fontos például, hogy az első számú vezető és az it-igazgató közös célokért dolgozzon.

Hatékonyság és termelékenység ict-megoldásokkal – tippek a sikerhez

Az előrejelzések szerint 2050-ben egy munkatársnak ötször hatékonyabbnak kell lennie, mint napjainkban. A termelékenység, a hatékonyság növelésének egyik fő hajtóereje az infokommunikáció. Meg kell találni a hatékony ict-megoldásokat, és azokat integrálni kell a folyamatokba.

Innovatív költségcsökkentés

A Ciscónál például – hosszú távra gondolkozva – megpróbálták elkerülni a létszámleépítést, és inkább más módon csökkentették a költségeket.

Munkafolyamataikba napi szinten beépítették a webes és videokonferenciákat, és nem is maradt el a pénzben mérhető eredmény. A TelePresence alkalmazásával – és ebből eredően az utazási költségek leszorításával – 250 millió dollárt takarítottak meg.

A siker receptjének természetesen több ict-vonatkozású alkotóeleme van, így például a kollaboráció, a virtualizáció, a hálózati határok lebontása vagy a különféle szolgáltatói platformok egységesítése.

Rendkívül fontos például, hogy a külső és belső alkalmazásokat – a megfelelő biztonsági elemek beépítésével – ne csak a vállalat munkatársai, hanem az ügyfelek, felhasználók és partnerek is elérhessék. Átalakulás tapasztalható abban is, hogy míg régen funkcionális információs rendszerek (gyártói, értékesítői, marketing- stb.) mûködtek, addig napjainkban egyre inkább egységes rendszerek szolgálják ki a különféle igényeket, illetve a nagygépes megoldások felől elmozdulás tapasztalható a kliens-szerver architektúra vagy a desktop-virtualizáció irányába.

„Magyarországnak nagy lehetősége van, hogy idejekorán jó irányba forduljon. Sorra kell venni a kritikus fontosságú nemzeti iparágakat, és oda kell az új ict-technológiákat a legagresszívabban bevezetni” – hívta fel a figyelmet Kaan Terzioglu. A Cisco és partnerei – köztük a Cisco Expo – Business Class fő támogatói, a Synergon, a T-Systems és az S&T Unitis Magyarország – ebben minden segítséget magadnak az érintetteknek, legyen szó akár a kormányzati szektor képviselőiről, akár az üzleti szektorról.

Innovatív infokommunikációs megoldások – most rögtön

Számtalan olyan területet lehet említeni, ahol már léteznek innovatív, bevezethető megoldások. Nézzük például az adatközpontokat! Eddig gyakorlatilag minden gyártónak megvolt a saját részmegoldása, és e heterogén rendszerekből kellett felépíteni a működő adatközpontot. A Cisco unified computing systems alapkoncepciója, hogy egységesítse ezeket a rendszereket, és a szolgáltatás irányába terelje az informatikai adatközpontokat.

Informatikai közmű – itt és most

Ez a fajta megközelítés már nem idegen Magyarországon, hiszen a kormányzatban is támogatott a közművesített informatikai szolgáltatás, ahol tulajdonképpen az adatközpont nyújtja az informatikai szolgáltatások nagy részét, természetesen új formában, új metódusok szerint. Fontos szempont a menedzselhetőség, a nagyfokú integráltság, az automatizáció, a környezetbarátság, valamint a rendszer üzemeltetési költségeinek leszorítása.

„Nagyon sokrétű koncepcióról van szó, ami több gyártó, valamint a rendszerintegrátor együttmûködését kívánja meg. A termék készen van, a szereplők valahol a megvalósítási folyamat közepe táján járnak. A sikeres bevezetéshez természetesen arra is szükség van, hogy a magyar informatikustársadalomban egyfajta új szemlélet legyen úrrá – hívja fel a figyelmet Vida Szabolcs, a Synergon Rendszerintegrátor ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint 3-5 éven belül e rendszerek nagy teret hódítanak majd. A unified computing systems jellemzően nagyvállalati rendszer. Egyrészt a több ezer felhasználóval rendelkező vállalatoknál nyújthat költséghatékony megoldást, másrészt olyan informatikai cégeknél jöhet szóba, amelyek valamilyen hosting jellegű szolgáltatásban gondolkoznak.

Innováció és költségmegtakarítás

Az, hogy egy termék vagy egy szolgáltatás innovatív, önmagában édeskevés. Különösen válságos időben figyelik árgus szemmel a cégek, hogy az innovatív megoldások segítségével hogyan lehet a lehető legalacsonyabb szintre leszorítani a vállalati költségeket. Az elvárt eredmény azonban jellemzően csak újfajta üzleti modellel érhető el. A gond az, hogy az üzletimodell-váltástól Magyarországon – akárcsak Kelet-Európa többi országában – meglehetősen ódzkodnak a cégek. Előnyben részesítik a saját tulajdont, ezért az outsourcing, a bérleti jellegű modellek sokkal nehezebben terjednek, mint Nyugat-Európában – hívja fel a figyelmet Király István, a Magyar Telekom T-Systems üzletistratégia- és marketingigazgatója.

Outsourcing

Az outsourcingnak természetesen nagyon sok fajtája van, adott üzleti modellen belül is sok a választási lehetőség. Egészen más például egy egyszerű menedzselt hálózatot üzemeltetni, mint egy teljes informatikai infrastruktúrát külső kézbe adni. És megint egészen más az alkalmazások kihelyezése. Ez utóbbi lényege, hogy az ügyfélnek nem kell megvásárolnia az informatikai alkalmazást, hanem havidíjért veheti azt igénybe. Ebbe a sorba illeszkednek például a T-Systems Virtualoso csomagjai, amelyek – a távközlésben megszokott gyakorlattól eltérően – nem rónak extra kötelezettséget az ügyfélre. Elmarad az egyszeri beruházás, ugyanakkor nem kell egy- vagy kétéves szerződést kötni.

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a virtualizáció terjedése mennyire kapcsolható össze a válsággal. Király István szerint a virtualizáció önmagában több éve tartó vonulat az informatika világában. Van, amikor nagyobb, van, amikor kisebb lendületet kap, ám mélyebb kapcsolat nem lelhető fel a virtualizáció és a válság között. A nyugat-európai vállalatok – méretgazdaságossági okok miatt – már régóta igyekeznek egyre több elemet kivinni az irodából, és távolról, olcsóbban üzemeltetni azokat. Ugyanakkor ma már léteznek olyan formái a virtualizációnak, amelyek nem igényelnek egyszeri nagy beruházást, egy-két év alatt megtérülnek, és így a hazai és a közép-kelet-európai vállalkozások számára is elérhetőek. A lényeg: a szolgáltató virtualizál, és havidíj ellenében nyújtja a szolgáltatást.

Az üzletfejlesztéshez hiányzó tudás

Simon István, az S&T Unitis Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint a környező országokban folyamatosan bővül az olyan informatikai infrastruktúra-elemek köre, amelyeket a vállalatok szolgáltatásként vesznek igénybe. A vállalatcsoportnál azt tapasztalják, hogy Ausztriában és Csehországban például már nemcsak szerverkapacitást, hanem egyre több alkalmazást is bérelnek a cégek. Magyarországon ettől a szinttől még távol vagyunk.

A hazai kis- és középvállalatoknál, ahol az outsourcing egyértelmûen előnyös lenne, jellemzően még szokatlan ez a fajta gondolkodás. Ez az a kör, ahol jelenleg nincs komoly informatikai háttér, tehát nem is okozna nagy törést a kihelyezés. Valamilyen szinten tehát tanítani kellene a szolgáltatás alapú megoldások előnyeit.

Szervezeti folyamatok és innováció, az innovatív megoldások

Sok vállalat számára okoz fejtörést, hogy mikor vezeti be folyamataiba az új innovatív megoldásokat. Magától értetődő, hogy a korai alkalmazók rizikót vállalnak, akik viszont elkésnek, kimaradhatnak az üzletből – hívja fel a figyelmet György László, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. A cégek jellemzően a két véglet között határozzák meg azt a belépési pontot, ami a legnagyobb potenciális versenyelőnyt rejti magában. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az innovatív megoldások életciklusa folyamatosan rövidül, így a késleltetett belépés egyenlő a lemaradással.

Egészen más a helyzet a nagyvállalatoknál, ahol az erőforrás-kihelyezésnek mélyebb hagyományai vannak ugyan, ám sokszor az it-vezetés ellenállásán megbukik az outsourcing. „Egyre több nagy cég nem akar beruházni az informatikába, és szolgáltatásként akarja igénybe venni a különböző megoldásokat. Bizonyos dolgokat mi meg tudunk finanszírozni, de a gyártói finanszírozás szerepe is folyamatosan nő. Nyugat-Európában az ilyen típusú modellek sokkal jobban terjednek, mint itthon, de a tendencia Magyarországon is megállíthatatlan. Ha a vállalatok vezetői végigszámolják, hogy mennyibe kerül egy-egy megoldás 3 vagy 5 évre, és még a rugalmasságot is belekalkulálják, akkor egyértelmûen az outsourcing mellett kell dönteniük” – mutat rá Simon István.

A gyártók és a rendszerintegrátorok mellett fontos szerep jut az outsourcingnál a távközlési szolgáltatóknak is. Az S&T csoportszintű tapasztalata, hogy több országban folynak már olyan stratégiai tárgyalások, amelyek nyomán a gyártók, a rendszerintegrátorok és a távközlési szolgáltatók akár közös üzleti lehetőségeket is kialakíthatnak.

***

Kapcsolódó Innováció és Üzletfejlesztés blogok


Üzletfejlesztés, üzleti innováció blog >>>


Magyar innováció blog >>>


Versenyképesség blog >>>


Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Üzleti innováció Portál cikk


Üzletfejlesztés és informatika – sajtóközlemény >>>


Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképe 2009-2010 >>>


Innováció, innováció, innováció – a Montana-siker titka >>>


A magyar innovációs rendszer >>>


Üzleti innováció – Üzletfejlesztés és Innováció Lexikon címszó >>>


Innovációs trendek – kiút a válságból >>>


Üzleti innováció a Malévnál >>>


Új internetes kereskedelmi portál az üzletfejlesztés jegyében >>>


Az Invitel már nem csak a vezetékes adatkommunikációra fókuszál >>>

***
Publikáló: Üzletfejlesztési és Üzleti innovációs Portál, dátum: 2009. 11. 02., Forrás: IT-Business