Nyomtatás

Dr. Inzelt Annamária, a Pénzügykutató Zrt. IKU Innovációs Kutató Központ igazgatója, és Csonka László, kutató beszélt a kis- és középvállalkozások innovációs lehetőségeiről és tendenciáiról. Javaslatuk szerint a kisvállaltoknak a kis beruházást igénylő piaci réseket kell megcélozniuk.

Inzelt Annamária: A finanszírozói magatartás változására is szükség van

Mit jelent maga az innováció?

Innovációnak valamilyen újdonság bevezetését tekintjük a vállalkozásoknál. Így az innovációt megkülönböztetem az invenciótól, ami a találmányt jelenti, mert azt nem biztos, hogy bevezették. Nagyon jó, ha bevezetik, de amíg nem, addig nem innováció. Az innováció jelenthet új terméket, jelenthet új technológiát, újfajta szervezeti megoldást, és jelenthet valamilyen újfajta marketing tevékenységet.

A kis és középvállalkozások a multinacionális vállalatokkal szemben sokszor szenvednek hátrányt. Ennek ellenére mennyire képesek innovációs lehetőségekkel élni a hazai és az európai kis- és középvállalkozások?

A multinacionális vállalatok hazai jelenléte - ha azok innovatívak - nagy mértékben segíthet abban, hogy a magyar kisvállalatok is innovatívak legyenek, hiszen a nagyok maguk után húzhatják a kicsiket.

Egy nagyon innovatív vállalkozás esetében pedig a multinacionális vállalatnak érdeke lehet, hogy hasznosítsa azt, bevonja a hálózatába, és megbízást adjon számára, esetleg felvásárolja az új tudással rendelkező innovatív kisvállalkozást. Ez utóbbi esetben persze megszűnik kisvállalkozásnak lenni.

Magyarországon nagyon sok kisvállalkozás van, és ezek közül az innovatívak aránya európai összehasonlításban eléggé csekély.

Az Európa 2020 gazdasági stratégia az innovációt kívánja a gazdaságot „beindító új motor” helyére helyezni. Miben különbözik egy innovatív vállalat egy nem innovatívtól? Az innováció megléte valóban versenyképességet jelent?

A mi vizsgálatunk technológiai és tudásorientált ágazatokra koncentrál az innováció mértékét tekintve. Sajnos azzal kellett szembesülnünk, hogy a vállalkozások jelentős része nem innovatív.

A vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy azok a kisvállalkozások, amelyek innovatívak, sokkal sikeresebbek a külpiacokon. Exportképesek, be tudnak szállítani, illetve nemzetközi hálózatokba bekacsolódni. A nem innovatív vállalkozások nagyon nehezen jutnak ki a külpiacra.

A mi vizsgálatunk a gazdasági válság kezdetének az időszakára esett. Arra az időre, amikor egy vállalkozás számára különösen nagy probléma volt, ha csak a belföldi piacon tudott értékesíteni. Ez utóbbi cégeket a válság sokkal mélyebben érintette, mint azokat a vállalkozásokat, amelyek más piacokon is rendelkeztek érdekeltséggel.

Kedden (április 27.) az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a kulturális és kreatív ágazatok jövőjéről, amely - az Unió révén bevezetett - Zöld Könyv által meghatározott finanszírozási források könnyebb elérhetőségére alapoz. Ön szerint hogyan juthatnak könnyebben finanszírozáshoz a kis- és középvállalkozások, amelyeknek egyetlen ütőlapjuk a kreativitásuk. Illetve hogyan lehetne ösztönözni a nagyobb fokú innovációt és kísérletezést?

Nagyon fontos, hogy a vállalkozásnak legyen egy megbízható, jó üzleti terve. Az adófizetők pénzét nem lehet elpazarolni, és a bankok sem szívesen nyújtanak kölcsönöket megalapozatlan tervekre. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy az innováció - különösen, ha radikális innovációról beszélünk, amikor valamilyen átütő erejű újításról van szó - egy kockázatos tevékenység, és a finanszírozásban is vállalni kell ezt a kockázatot. Ha a finanszírozó kockázatkerülő magatartást tanúsít, akkor nem tud innovációt finanszírozni. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb.

Az amerikai gazdaság azért sikeres és azért valósul meg nagyon sok innováció, mert megfelelő források állnak rendelkezésre az áttörő újdonságok finanszírozására. A kockázatos újdonság bevezetésével kísérletező vállalkozó, ha csődbe ment, Amerikában juthat újra finanszírozási forráshoz. Európában ez a kultúra még nem nagyon alakult ki. Nagyon keskeny az a mezsgye, ami a reális és az irreális kockázatvállalás között van.

Nemcsak a vállalkozói, de a finanszírozói magatartás változására is szükség van. Nem lehet ugyanolyan banki feltételeket kialakítani egy kis összegű hitel nyújtásakor, mint amit a nagyságrendekkel komolyabb összegű hitelek esetében.

Mennyire van különbség a hazai források és az uniós források lehívása között a KKV-k tekintetében?

Az általunk vizsgált (technológia igényes ágazatok vállalkozásai) körben a támogatók között az innovatív vállalatok a magyar szervezetek közül a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) tarják a legfontosabbnak és csak ezt követően fordulnak elő EU-tól közvetlenül megpályázható források.

Az uniós források egyik fatája a Strukturális és Kohéziós Alapokból származik, és a pályáztatás és finanszírozás is tulajdonképpen Magyarországon történik. Ez könnyített feltételeket jelent ahhoz képest, amikor a vállalkozások közvetlenül pályáznak az Uniónál a különböző kutatás-fejlesztési alapokhoz, vagy egyéb uniós forrásokhoz.

Mindegyik forrás esetében sok bürokráciával jár, és időigényes a pályázás, a nyilvántartás. Nagyon sok szervezet jött létre, amelyek a kisvállalkozásokat igyekeznek ebben a munkában támogatni. Ezeknek a szervezeteknek a pályázati kultúra nevelésében fontos szerepük van, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezek a támogató szervezetek maguk is tanulják még ezt a nem könnyű folyamatot.

Cs. L.: Aki idáig is innovatív volt és pályázott, az ezután is sikeres lesz. Aki eddig sem volt az, azokat a cégeket nehéz rávenni, hogy ezzel megpróbálkozzanak. A pályázatok legnagyobb hátulütője a sok bürokratikus nehézség, amely mellett a várható haszon sokszor eltörpülni látszik.

A Fidesz-programjában olvasható volt, hogy innovatív közbeszerzési politikát igyekszik majd megvalósítani. Ez segíthetné a kis- és középvállalkozásokat?

A magyar közigazgatásban és a közszférában hihetetlenül sok lehetőség lenne innovációra.

Ha a Fidesz-kormány valóban jelentős innovációkat valósít meg a közigazgatásban, amelynek egyik része lehet a közbeszerzési politikában megvalósítandó innováció, az mindenképp segítené a kisvállalkozásokat.

Mik lehetnek a nemzetköziesedés feltételei egy hazai kis- és középvállalkozások esetében?

A felvételünk tanúsága szerint az innovatív vállalkozásoknál a nemzetköziesedés szempontjából nagyon fontos a piacok, az új tudás és az új technika megszerzése.

A nem innovatív vállalkozásoknál viszont nagyon fontos feltétel az, hogy magasan képzett szakembereket tudjanak alkalmazni. Ebből közvetetten lehet arra következtetni, hogy szakember-hiánnyal néznek szembe, ezért is nem innovatívak.

Az innovatív vállalkozások szerint az ő nemzetköziesedésüket a kormányzati támogatások és a kedvezmények segítik, és fontos motiváció, hogy a tudományos intézményekkel kapcsolatba tudjanak lépni.

Milyen tendenciák figyelhetők meg a K+F területén?

Az elmúlt három évben innovációt folytató olyan vállalkozások számaránya - amelyek maguk számára végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet – a vizsgált mintában 73 százalékra tehető. Tehát a jelentős többségről van szó.

Azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az innováció megvalósítása érdekében külső tudást vesznek igénybe, például szabadalmat vásárolnak csupán 13 százalékra tehető.

Ezt az arányt alig haladja meg azoké, akik a másoknál végzett kutatás-fejlesztési eredményeket átvéve valósítanak meg innovációt.

Érdekes azonban, hogy az innovatív vállalkozásoknak egyharmada mások részére végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, amely eredmények másutt válhatnak innovációvá.

Beszélhetünk-e valamifajta hálózati kapcsolatról a KKV-k körében?

Cs. L.: A KKV-k körében igen alacsony az együttműködési hajlandóság.

I.A.: Fontos lenne, hogy hálózatosodjanak a kisvállalkozások. Működjenek együtt egymással, úgy hogy a nagyobb vállalatok hálózatába kerüljenek bele, és hogy szinergikus hatások is legyenek. Ez azonban nagyon alacsony ebben a körben.

Az információ-technológia ágazata kifejezetten innovatív területnek tekinthető. Mi jellemzi az IT-vel foglalkozó kis- és középvállalkozásokat?

Cs. L.: A magyar kisvállalkozóknak ott van esélyük, ahol viszonylag kicsi a beruházás igénye, és sokkal inkább lehet a jól képzett munkaerőre támaszkodni. Egy-egy ötlettel, egy-egy jól megcélzott réspiaccal nagyon jó növekedési lehetőségeket tudnak megteremteni. Ha képesek olyan lehetőségeket kiaknázni, amit a nagy cégek vagy még nem fedezték fel, vagy nem éri meg nekik az adott területre betörni, a hazai cégeknek - nemcsak itthon, de európai vagy globális szinten - nagyon jók a növekedési esélyeik.

Mennyire áramlik hatékonyan az információ?

A felméréseink szerint a nem innovatív vállalkozások a nemzetköziesedés legfontosabb tényezőjének az információhoz jutást tartják. Ebből lehet arra következtetni, hogy számukra ez a legnagyobb probléma: nem jutnak információhoz.

Az innovatív vállalkozások számára ez már kevésbé volt probléma.

Az Unió által létrehozott ún. tudásháromszögek (a tudomány, az üzleti szféra, és az oktatás területének összekapcsolása) mennyire segíti az információáramlást?

A tudáscentrumok és tudásháromszögek abban segítik a körülöttük lévő kisvállalkozásokat, hogy az új kutatási eredményekről gyorsabban szereznek ismeretet. Magyarországon jelenleg, ezekben a hálózatokban főként a felsőoktatásból, Akadémiai kutatóintézetekből kipörgetett, új tudást hordozó kisvállalkozások vesznek részt.. A hálózatokon belül ők inkább az új tudás szolgáltatói, mint mások tudásának hasznosítói.

Cs.L.: Azt gondolom, hogy idő is kell ahhoz, hogy ezeket a szerveződéseket a cégek egyáltalán megszokják. Idő kell ahhoz, amíg természetes lesz, hogy van egy olyan forrás, amire érdemes figyelni, vagy csatlakozni hozzá.


***

Kapcsolódó Innováció és Üzletfejlesztés blog KKV innováció témájú bejegyzésekkel


Üzletfejlesztés, üzleti innováció blog >>>


Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Üzleti innováció Portál cikk


KKV és innováció >>>


Innovációs szolgáltatások >>>


Üzletfejlesztés és folyamatmenedzsment >>>


Az innovációs együttműködés része a válságból kivezető útnak >>>


Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképe 2009-2010 >>>


Az innováció finanszírozási forrásai - szakmai nap >>>


Az innováció finanszírozási lehetőségei a kis és középvállalkozások számára >>>


Kockázatitőke-finanszírozás Jeremie-vel kkv-knak >>>


Az innováció szerepe a kis- és középvállalkozások működésénél >>>

***
Publikáló: Üzletfejlesztési és Üzleti innovációs Portál, dátum: 2010. 05. 09., Forrás: EurActiv