Nyomtatás

A „magyar termék” fogalmát a vizsgált kereskedelmi gyakorlatok miatt indított GVH eljárások, illetve a meghozott érdemi döntések időpontjában nem határozta meg jogszabály, ugyanakkor a fogyasztóvédelmi törvény szabályozza a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.

A magyar termék ne legyen megtévesztő

A „magyar termék” fogalmát a vizsgált kereskedelmi gyakorlatok miatt indított GVH eljárások, illetve a meghozott érdemi döntések időpontjában nem határozta meg jogszabály, ugyanakkor a fogyasztóvédelmi törvény szabályozza a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.

A fogyasztóvédelmi törvény - egyebek mellett - kimondja, hogy megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely olyan információt tartalmaz az áru származási helyére, eredetére vonatkozóan, amely alkalmas a fogyasztók befolyásolására.

Az eljárások során - az összes körülmény mérlegelése mellett - a GVH az átlagfogyasztó szemszögéből vizsgálja azt, hogy mi a magyar, vagyis azt, hogy a kereskedelmi kommunikáció alapján mit tart a fogyasztó magyarnak, ehhez képest értékeli a vállalkozások kommunikációjának esetlegesen megtévesztő voltát. A GVH megállapítása szerint az elmúlt években a fogyasztók által vásárolt termékek esetén a magyar, hazai jelleg a termék tulajdonságain túlmutatóan, az előállítással kapcsolatosan egyfajta többlettartalommal töltődött meg. A termék magyar, hazai jellege egyben a magyarországi értékteremtéssel, a termelés során keletkező nyereség Magyarországhoz kötődésével, a magyar munkahelyekkel, azok megőrzésével való kapcsolatot is jelenti.

A GVH határozatának meghozatalához nincs feltétlenül szükség statisztikai alapú felmérésekre. Valamely kereskedelmi gyakorlatnak az átlagfogyasztóra gyakorolt hatását vizsgálja a hatóság, amely reklám esetén az abban használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése alapján végez el. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve szerint az átlagfogyasztókra vonatkozó vizsgálat nem statisztikai alapú vizsgálat és a nemzeti hatóságok (így a GVH is) saját mérlegelési jogkörükben határozzák meg az átlagfogyasztó adott esetben tanúsított jellegzetes viselkedését.

A Gazdasági Versenyhivatal a magyar termékekkel, magyar minőséggel, hungarikum-jelöléssel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok miatt 2010-ben egy, 2011-ben pedig három esetben indított eljárást, melyek közül két ügyben született már döntés.

A GVH a két még folyamatban lévő eljárásban vizsgálja egyrészről az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tájékoztatásait, mivel reklámkiadványában népi motívumokkal együtt "Auchan Hungarikum" szlogennel jelentek meg termékek. A legutóbb indított vizsgálatában a GVH a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. tevékenységét vizsgálja, melynek során a reklámkiadványaiban úgy hirdetett meg "magyar termékként" termékeket, hogy azok származási helye valószínűsíthetően nem Magyarország.

Eldöntött ügyek

A versenyhatóság a 2010-ben indított eljárás lezárásaként érdemi döntésében megállapította, hogy a Hansa-Kontakt Kft. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor a Szerencsi Party étbevonót és a Tomi Kristály mosóport, illetve az ERU Camping teavajat "magyar termék" felirattal és nemzeti zászlóval hirdette, miközben a termékek származási helye nem Magyarország.

Az Aldi Magyarország Kft. tájékoztatási gyakorlatát vizsgálva megállapította a GVH, hogy a vállalkozás több száz általa forgalmazott, döntően élelmiszeripari terméket "magyar minőség" felirattal és nemzeti színekkel jelenített meg hirdetéseiben (óriásplakátokon, nyomtatott sajtóban, akciós reklámkiadványaiban). A hirdetéseken kívül jellemzően a termékek csomagolásán is feltüntetésre került a "magyar minőség" szlogen, valamint a termékek többsége szerepelt a vállalkozás honlapjának "magyar minőség" cím alatt elérhető oldalán is. A GVH az eljárás során megállapította, hogy a vállalkozás nem rendelkezik egyértelmű kritériumokkal (belső eljárásrenddel) annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor tekinthető magyarnak, illetve hogy a "magyar minőség" címkét ráteszi-e a termékre vagy sem.

****

Kapcsolódó blog


Üzleti innováció blog >>>


Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Üzleti innováció Portál cikk


Új innovációs pályázat indul >>>


Vállalkozásfejlesztés Szolnokon: két inkubátorház is épül >>>


Az európai kkv-k innovációs kapacitásainak növelése – pályázat >>>


A regionális vállalkozásfejlesztés hírei >>>


Tokaji-Szamos innováció – közös termékfejlesztés >>>


Philips: az üzleti innovációra fókuszálás jelenti a kiutat >>>


Valamelyest javult a kkv-k pályázati hajlandósága >>>


Végre szélessáv költözik a metrókba is >>>


A mobilfizetés terjedését várják a cégek >>>


Vállalkozásfejlesztés francia módra – idehaza, Magyarországon >>>


Új vállalkozásfejlesztési pályázatok megjelenése várható jövőre >>>


SmartCity – Az integrált városirányítás révén a városok hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé válhatnak >>>


Vállalkozásfejlesztés francia módra – idehaza, Magyarországon >>>


Új vállalkozásfejlesztési pályázatok megjelenése várható jövőre >>>

****
Publikáló: Üzletfejlesztés, Üzleti innováció és Vállalkozásfejlesztési Portál, dátum: 2011. 12. 28., Forrás: Napi